Cserszegtomaj község
Adatok
Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Zala megye
Lakosság: 2025 fő
Terület: 12.61 km2
Népsűrűség: 160,59 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 83
Közlekedés
A település elsősorban Keszthely felől közelíthető meg a Keszthely és Rezi közötti úton. Emellett Hévízről is vezet út a településre, illetve a község határában fut a Keszthelyt Zalaszántóval összekötő fontosabb mellékút is.
Napi közel húsz autóbuszjárat szállítja az utasokat Keszthelyről a településre, majd tovább Rezi felé.
Település nevének eredete
Cserszeg település neve a magyar cser és szeg (szeglet) szavak összetételéből származik. Tomaj helységnév eleinte Tolmay, Tolma, Tolmad alakban jelentkezik, így nem tűnik valószínűnek, hogy a valóban ezen a területen is szállásoló Tomaj nemzetség nevéből származik. Nagyobb valószínűsége van az ómagyar Tulma névből való származásnak, mely a török nyelvből származik, jelentése töltelék.
Története
A község területén római és avar kori leletek találhatók, amelyek arra utalnak, hogy ezekben az időkben lakott volt ez a terület, és a mai Keszthely területén lévő központ felügyelete alatt volt.
A település első említése – Tolmaj néven – 1357-ből való, amikor is Keszthellyel együtt írták össze. A XV. században épült meg kápolnája a település keleti részén. 1564-ben török megszállás alá került a település, majd az 1620-as évekre teljesen elnéptelenedett, azonban a község szőlőhegyeit továbbra is művelték a környező települések jobbágyai. A XVII. században alakult ki Cserszeg település is, amely Keszthelyhez tartozó önálló – elsősorban szőlőműveléssel foglalkozó – település lehetett. 1674-ben mint prédiumot említik, ahol Pethő uraság szervitorai és libertinusai laknak, és szőlőt művelnek. 1682-ben az újra feléledt Tomaj település elfogadta hegytörvényét, és hegyközséggé vált. A tomaji gazdák többsége valószínűleg nem itt, hanem Keszthelyen lakott.
A XIX. század elején kezdett dinamikus fejődésnek indulni a település, amikor is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a környék szőlősei iránt. 1848-ban egyesült a két település, és létrejött Cserszegtomaj, amely 1857-es népszámláláson 1239 fő lakossággal rendelkezett, amely kiemelkedően magas létszámnak számított.
A XX. században – az 1990-es évekig – a település nem mutatott nagy fejlődést, lakossága fogyott, elsősorban a dinamikusan gyarapodó Keszthelyre és Hévízre vándoroltak el az itt lakók. 1926-ban két egy osztálytermes iskolája van (Cserszegen és Tomajon).
Az 1990-es évektől fogva Keszthely és Hévíz telítődése folytán egyre több turista keresi fel a települést, amely ismét dinamikusan fejlődő községe a térségnek.
Fontosabb látnivalók
A cserszegtomaji várszínház 2000-ben épült.A település legérdekesebb látnivalója az egyedülálló Kútbarlang, amit 1930-ban Tóth Lajos kútmester véletlenszerűen fedezett fel, és amely szövevényes hálózattal, valamint különleges formakinccsel rendelkezik. A barlang fokozottan védett természeti kincs.
További látnivalók:
- Arborétum
- Okker- és piritbánya
- Európa tér
- Templom
- Szent Anna kápolna
- Várszínház
- Margit-kilátó
Következő községek
Csertalakos | Csertő | Csesznek | Csesztreg | Csetény | Csévharaszt | Csibrák | Csikéria | Csikóstőttős | Csikvánd | Csincse | Csipkerek | Csobád | Csobaj | Csobánka | Csöde | Csögle | Csókakő | Csökmő | Csököly | Csokonyavisonta | Csokvaomány | Csolnok | Csólyospálos | Csoma | Csomád | Csombárd | Csömend | Csömödér | Csömör | Csönge | Csongrád | Csonkahegyhát | Csonkamindszent | Csopak | Csór | Csorna | Csörnyeföld | Csörög
További községek
Vasasszonyfa | Pilis | Zámoly | Kétújfalu | Szentborbás | Gecse | Kurityán | Tolnanémedi | Bakóca | Garáb | Tákos | Kondoros | Aka | Egeraracsa | Jászszentandrás | Németkér | Kiskutas | Maroslele | Rinyakovácsi | Szany | Úri | Kevermes | Dozmat | Látrány | Bugacpusztaháza | Epöl | Medgyesbodzás | Dunaszentpál | Büttös | Aparhant | Tolcsva | Beret | Magyarszerdahely | Csanádalberti | Szőc | Megyaszó | Szőkéd | Karmacs | Kőröshegy | Budakalász | Petneháza | Sajóvelezd | Nagytevel | Gyöngyöstarján | Szűcsi | Nyáregyháza | Batyk | Kisnamény | Marcalgergelyi | Nemesbikk
